Lepkés kertek

Megfogtuk nézegettük, játszottunk velük csakúgy mint minden gyerek, azt hittük ez örökké tart. Felnőttként vettük csak észre, hogy mekkora szerencsénk volt. A városi életünkből szépen lassan tova libbenek a tapasztalásaink és alig alig találkozunk velük. Felnőtt fejjel viszont tehetünk értük, a rovarokért és persze a lepkékért.

Nappali pávaszem (Nymphalis io)

Az időjárástól függően két-három generációja repül, a lepkehernyó tápnövénye a csalán és a komló.

Admirális lepke (Vanessa Atalanta)

Május és október között két generációja repül, a lepehernyó tápnövénye a csalán.

Méhek gyűjtögetnek a levendulán

Éljenek a beporzók!

Kacsafarkú szender (Macroglossum stellatarum)

Két nemzedéke május-július és augusztus-október időszakában, vándor faj. A lepkehernyó tápnövénye a galaj és a tyúkhúr.

Hogyan legyen lepkés kertünk?

Szerencsére sokszor találkozik a korosztályunk a lepkekertben és szinte naponta felmerül a kérdés, hogy hová lettek gyerekkorunk élményei. A válasz az hogy elvesztettük, a terjeszkedésünkkel az ipari területekkel az új fejlődő városainkkal apránként szinte észrevehetetlenül elvesszük az élőhelyeket. Tulajdonképpen ez a fejlődésünk és a kényelmünk ára. Gondoljunk csak egy hétköznapi észrevehetetlen példára a parlagfű elleni védekezésre, kaszálás közben mégsem válogathatjuk ki egyesével a parlagfüvet, úgyhogy kompletten lekaszáljuk a területet, amin lehet éppen egy két gyönyörű lepkefaj fejlődött.
Nem kell azonban idáig sem tekintenünk. Elég ha csak a kertünkre gondolunk, a mértani pontossággal nyírt gyepre, vagy éppen a murvázott területekre ezek a megoldások szemet gyönyörködtetőek, de aligha nevezhetőek rovar és lepke barát megoldásnak.

A szemlélet azonban változóban van egyre divatosabbá válik az vissza a természethez elképzelés. Hiszen a biológiai orientációnk alapvetően a többi élő dolog felé tendál. Az élet az élő rendszerek tágabb értelemben pedig a természet szeretete felé, ez az érzés késztetés jelenti a biofília fogalmát.

Ha szeretnénk megtölteni a kertet lepkékkel, akkor a természet szeretete fog vezetni minket.

Elsőként meg kell találnunk a helyet a kertben ez lehet egy ágyás vagy nagyobb terület, azonban ha csak egy kis akár 1 négyzetméternyi területünk van amit nem használunk és nem teljesen árnyékos már az is tökéletesen megfelel.

Ha  megvan a kiszemelt terület akkor már csak azt kell megfontolnunk, hogy mennyi pénzt időt és energiát szeretnénk befektetni. Tapasztalatból tudjuk, hogy a kerti növényekre és a kert ápolására bármennyi pénzt ellehet költeni ezért, mi is mindig egy meghatározott költségkeretből dolgozunk amit mindig túllépünk…

A lepkés kert és méhlegelő kialakításának leginkább pénztárcabarát megoldása a boltban előre megvásárolható vadvirág vagy méhlegelő virágmag keverék. Gyorsan egyszerűen elvethetjük őket és sokáig díszítik a kertet, vonzzák a beporzó rovarokat a természet pedig előbb vagy utóbb utat talál magának. A méhlegelő kialakítása a parlagon fekvő területekre is ideális megoldás, ezek a növények ugyanis egy idő után elfogják nyomni a nem kívánatos gyomokat.

Ha pedig szeretnénk még inkább elmerülni a rovarbarát és lepkés kert műfajában akkor érdemes vonzó, nektáros növényeket beültetnünk és a megfelelő tápnövényeket is. Egy kicsit időigényesebb de megéri. Figyeljük meg a környezetünket, és legyen kéznél a mobiltelefonunk. Ha a környéken találunk olyan lepkefajokat amiket szívesen látnánk vendégül a kertünkben, gyorsan foltozzuk le, határozzuk meg hogy milyen faj és járjunk utána a tápnövényének is. Ha tudjuk a tápnövényt és a kertünk telis-tele van az imágók táplálékával akkor jószerével az új generáció is megjelenik majd és szépen elkezdi csócsálni a tápnövényeket is. Nagyon hasznos tápnövény például a csalán, a maláta, a kapor és a sárgarépa.

Érdemes azonban odafigyelnünk a kert többi részére is. Egy egy kisebb magára hagyott farakás is nagyon jó hotel lehet a rovaroknak. A szabadon hagyott földfelületek pedig eső vagy öntözés után kiváló itatóhelyekké válhatnak a boglárkák és társaik számára. Hagyhatunk parlagon is néhány területet a kertben, hiszen az is segítségükre van. Vegyük például mi lepkekertünk példáját.

2023-ban a lepkekertünk körül tudatosan hagytunk kisebb területeket, úgymond elgazosodni. Évek óta a kertben vagyunk és sokszor látogatott hozzánk már kardoslepke, bogáncslepke, boglárka, sőt a benge boglárkák már évek óta a borostyánunkat lakják. Tavaly azonban megjelentek a nappali pávaszemek és az atalanta lepkék is a kertben. Az atalanták igencsak kellemes vendégeink voltak, kávézás közben gyakorta mellénk telepedtek. Milyen jó hogy meghagytuk a csalánt a kertben!

A kert elkezdett élni, végre felszaporodtak a rovarok és megjelentek a ragadozóik is, de ez végtére is így van jól a természet rendezkedik és szabályoz, ennek tudatában kell lennünk.

Hasznos tippként ajánljuk, hogy műtrágya helyett inkább szerves trágyát használjatok, ugyanis ha a műtrágyából bekerülő nitrogén hirtelen szaporodik fel a növényekben akkor a szűk tűrésü rovaroknak árthattok.

Megfontolásra érdemes a dísznövényeink és a veteményes között is inkább takarni a talajt, mulcsozni esetleg ha a növényzet engedi akkor lóherét vetni a növények közé. A lóhere nitrogéntermelő ami jó a növényzetnek a mulcsozás pedig nem engedi kiszáradni a talajt és a képződő komposzt szintén táplálja a növényeket évek múltán pedig szép humuszréteg alakul majd ki, hála a rovaroknak,gombáknak, mikroorganizmusoknak.

A lepke csalogató növények rövid listája nélkül nem lenne teljes a bejegyzésünk, természetesen még számos növény alkalmas a listán kívül is.

Itt is a lista:

Nyári orgona (cserje, viszont az egyik legjobb lepke csalogató)
Sétányrózsa
Tátika
Levendula
Petúnia
Vad petúnia (imádják)
Kasvirág
Cickafark
Őszirózsa
Sarkantyúka (vigyázat a tetvek is nagyon szeretik!) Tetvek ellen a katicabogár lehet a megoldás.
Borágó
Szarkaláb
Estike (kacsafarkú szenderek egyik kedvence)
Menyecskeszem
Mexikói petúnia
Ökörfarkkóró
Oregánó
Kakukkfű
Rozmaring
Kapor