A lepkék életciklusai IV. A lepkék testrészei

Testük teljesen megváltozott és most már a falánk lepkehernyókból igazi szárnyas díszek lettek, akik
tökéletesen alkalmazkodnak a körülményekhez. Nem növényeket fognak rágcsálni, hanem
pödörnyelvük segítségével nektárt, növényi nedveket, vesznek magukhoz.(persze van kivétel )
Ne szaladjunk azonban ennyire előre! Nézzük meg hogyan is épül fel a pillangók és lepkék teste.
Fej, tor, potroh ahogy tanultuk az iskolában ezek a főbb testrészek.
A fej rövid nyakkal a tor elülső részéhez rögzül, alakja leginkább széles, gömbölyded.
Függőleges részét kétoldalon a lepke arca közöttük pedig a homlok rész található. A lepkék feje
többnyire kittin pikkellyel vagy szőrrel fedett.
Az összetett szemek a fej két oldalán helyezkednek és általában gömb vagy hosszúkás alakúak,
felületük csupasz vagy rövid szőrrel borított.
A lepkék fején két csáp található melyek számos apró csápízekből állnak.

Hosszúságuk jellemzően a test egyharmada vagy annál nagyobb. A csápok külalakja igencsak változatos, lehetnek fonálszerű, a
végük felé egyre vékonyodó, bunkóban végződő, kampószerű, sörteszerű, fűrészes vagy éppen fésűs
csáp stb…

A csápok alakját a csápízek módosulása és az ízekből kiinduló nyúlványok képzik a csápok rendszerint szőrösek, ámbár a szőrök szabad szemmel alig vagy nem láthatók. Némely éjjeli lepke esetén a nemeket is meg tudjuk különböztetni a csápformák alapján.
A lepkék arcán van a száj az igencsak nehezen észrevehető háromszög alakú felső ajakkal,
amin kétoldalt az apró felső állkapcsok foglalnak helyet. Ezt követően pedig az alsó
állkapcsok találhatóak, mely nem más mint
maga a pödörnyelv.
A pödörnyelv egy hosszú, két oldal félből álló cső, melyet rendszerint felpödörve figyelhetünk meg a lepkéken, táplálkozáskor azonban kinyújtja és azon keresztül szívja fel a
nektárt, folyékony táplálékot, mégpedig a hegyén lévő érzékserték segítségével.
A pödörnyelv tövén helyezkednek el az állkapcsi
tapogatók. A szájat pedig alul a szívalakú alsó ajak határolja, melyet a 3 ízből álló ajaktapogatók követnek és ahogy a neve is mutatja tapogatásra használt érzőszervek.

A Tor a lepke testének központi fő része.

Elöl a fej, hátul a potroh, oldalt a szárnyak alul pedig a lábak kapcsolódnak hozzá.
Általában tojásdad alakú, és három részből áll (mint a hernyók első három gyűrűi, torszelvényei),
előtor, középtor és utótor.
Az előtor felül keskeny alul azonban kiszélesedik és az első lábpárt hordozza.
A középtor a legnagyobb, széles és két oldalán a két vállfedő (két vékony kitin lemez) található, ide ízesülnek a felső szárnyak alul pedig a második, középső lábpár.
Az utótor ismét kisebb és rövid az útotorba ízesül az utolsó lábpár és a hátsó szárnyak, fölül általában 5 kis lemezből áll. Az utó és középtor között az úgynevezett pajzslemez található.

A potroh a lepke testének utolsó fő része.

A potroh vastagsága formája eltérő, lehet hengeres,
kúpalakú vagy lapított.
Kilenc darab potrohgyűrűből áll melyből az első kettő
sokszor az utolsó kettő gyűrű is összenőtt. A gyűrűk
hátsó szegélye pedig a következő gyűrű tövét elfedi. A
gyűrűk két oldalt összenőtt lemezből tevődnek össze.
A lepkék és pillangók potrohán találhatók a
légzőnyílások is.
Az utolsó gyűrűn távozik az állat testéből a salakanyag
és a külső nemi szervek is itt foglalnak helyet. A
nőstény esetén a tojócső a hím esetén pedig a fogó
alakú kapcsoló szerv.

A lepkék lábai három főrészből állnak.
A comb a lábszár és a lábtő. A combot a tor mellkasi
részébe illeszkedő tomporral a csípő köti össze.
A comb külső végén pedig a lábszár ízesül, mely végén
pedig a lábtő van. A lepkék lábait járólábaknak hívjuk.
A lábtő öt mozgatható ízből tevődik össze míg a comb
és a lábszár csak egy-egy ízből áll. A lábtő utolsó ízén
általában párosan ülnek a karmok, melyek egyszerűek
vagy finoman fogazottak. A lábakat gyakorta finom
szőrök, sörték fedik.
Az első lábakon a lábszárak közepén néhány keskeny
nyúlvány vagy tüskeszerű karom figyelhető meg. A
hátulsó lábakon pedig általában tüskeszerű sarkantyú
található. A tarkalepkék esetén azonban
megfigyelhető hogy első pár lábuk csökevényes, a
lábtő fejletlen, így az állat csak 2 pár lábát használja.

A lepkék szárnya a torban ízesül és mozgásukért a torban lévő szárnymozgató izmok felelősek.
Minden lepkének két pár szárnya van a felső fejhez közeli szárnypár illetve az alsó szárnypár.
A felső szárnyak mindig nagyobbak és a felső szárny alsó szegélye mindig az alsó szárny felső
szegélyén fekszik.
A szárnyak áttetsző hártyákból állnak amit kitincsövek úgynevezett erek feszítenek ki. A hártyát pedig a hímpor azaz apró kitinpikkelyek borítanak. A szárnyak többé kevésbé háromszög alakúak, és három szegélyük van. Az első szegély, a belső szegély és a külső szegély. A külső szegély köti össze a szegélyeket.
Ahol pedig a szárny a torba illeszkedik szárnytőnek nevezzük.

A szárnyak erezete
A különböző erek vagy a szárnytőből erednek vagy pedig más erekből ágaznak el. A legelső ér alkotja a szárny első szegélyét. A szárnytőközepén további 2 ér ered, melyek elágaznak, ezeket az ereket az úgynevezett harántér köti össze. Az elágazó ereket közép ereknek nevezzük, melyből első és hátsó középér létezik. Közöttük pedig a bordaér fut.

szt- szárnytő
Esz- első szárny szegély
Bsz-belső szegély
Ksz- külső szegély
Eé- első ér
Hé-haránt ér
Ké-közép ér
Bé- bordaér