• Ismertető

    A lepkék életciklusai III.

    A lepke és pillangó hernyók a bebábozódásuk előtt már elérték teljes méretüket, túl vannak az utolsó vedlésükön és véget ért a „nagy falás” időszaka is. Ekkor érkezünk el a metamorfózis vagyis a teljes átalakulás utolsó talán egyik legfontosabb szakaszához a bábozódásig. Ebben a stádiumban a lepke hernyók viselkedése megváltozik, már nem keresnek táplálékot, hanem ahogy mi szoktuk hívni helyezkednek. Megkeresik az adott körülmények között legideálisabb helyet a bábozódáshoz, ami fajtánként eltérő. Gyakoribb, hogy a tápnövényre bábozódik például Actias luna, de előfordul hogy a föld alatt bábozódik, ilyen például a Mimas tilliae avagy hársfa szender és a Buneae alcione lepke is. A csoda a bábon belül kezdődik Önmagában az utolsó lepkehernyó bőr levedlése és a hernyó átalakulása is érdekfeszítő, de a csoda csak ezután következik. A  lepke bábon belül két folyamat megy végbe: 1. hisztolízis: lepkebáb lárvakori …

  • Ismertető

    A lepkék életciklusai II.

    A lepkehernyók teljes hernyó állapotuk során akár eredeti méretük több mint százszorosára is megnőhetnek. Ehhez rengeteg energiára van szükségük. Mivel a táplálék nagy részét nem képesek megemészteni csak úgy tudnak biztosítani, hogy rengeteget esznek.  Nemcsoda hogy egy- egy kisebb kb. 50-60 db-os tenyészet is képes egy teljes bokrot lepusztítani. 1000-1200 selyemhernyó például körülbelül 60 kg eperfa levelet habzsol be a bábozódásig.  A lepkehernyókra általában jellemző ,hogy pár naposan még nagyon fürgén mozognak és ahogy telnek a hetek már csak azért változtatnak helyet, hogy a legközelebbi friss levélre másszanak. Az általunk nevelt hernyók általában 4-6 hétig hernyók. Vedlés A hernyók bábozódásig többször vedlenek.  A testük kitin „burka” nem nő együtt a testükkel, így kénytelenek többször is vedleni. Ilyenkor a lepkehernyók sokáig mozdulatlannak tűnnek és egyszer csak előtűnik az új ruhájuk a régi alól J. Számos faj esetében…

  • Ismertető

    A lepkék életciklusai I.

    Lépésről-lépésre bemutatjuk a lepkék és pillangó társaik fejlődését, annak fázisait. Fontos, hogy tudjuk a lepkék teljes átalakulással, metamorfózissal fejődnek, melynek fázisai: Pete-> Hernyó->Báb-> Lepke (imágó) Elsőként kicsit a megszokottól eltérően fordítva, a peterakás mikéntjéről írtunk egy rövid összefoglalót. Hova rakják le a lepkék petéiket? A nőstény lepkék a természetben általában a hernyók táplálékául szolgáló növényekre vagy azok közelében rakják le petéiket. Ha a szabadban keressük őket, akkor érdemes a levelek fonákján, esetleg a növény szárán keresni. Vannak azonban olyan fajok, melyek inkább a növények szövetei közé vagy különböző résekbe petéznek. A lepke petéket többféle módon „ragasztják” a felülethez csomókban, sorban vagy egyesével.Sőt, azon lepkefajoknál melyek polifágok, vagyis hernyóik sokfajta tápnövényen megélnek, előfordulhat, hogy a nőstény repülés közben szórja el petéit. Természetben a nőstény lepkék mindig a fajnak legjobban megfelelő körülményeket keresi, ebbe beletartozik a megfelelő hőmérséklet és…

  • Ismertető

    Általános ismertető

    A lepkék tudományos néven Lepidoptera, a szárnyukat borító számtalan apró kis pikkelyekről kapták a nevüket, melyeket úgy érdemes elképzelni, mint megannyi kis tetőcserepet, részben ennek köszönhetik sokszor ragyogó színű jellegzetes mintázatukat.Ezt a réteget más néven hímpornak is nevezik. Ha lekopik a szárnyakról vagy megsérül, úgy a lepke szárnya megfakul és az is előfordul, hogy idő előtt röpképtelen lesz.A lepkéknek közel 170 000 fajuk ismert, de ez a szám szerencsére folyamatosan bővül az egyre újabb felfedezések és természetesen az evolúció, kitartó munkája miatt. A fajoknak mintegy 10%-a nappali lepke a fennmaradó pedig éjszakai faj.Bizton állíthatjuk, hogy a természet viszontagságaihoz egyik legjobban alkalmazkodott állatcsoportját a lepkék alkotják, melynek egyik következménye a változatos formájuk és színük. Gondoljunk csak bele mennyi élő helyet népesítenek be, találkozhatunk velük erdőn-mezőn, hegycsúcsokon, tengerpartokon, mocsaras területeken, trópusi eső erdőkben, szavannákon …. és még a…

  • Fajok nevelése

    Antherina Suraka

    Antherina suraka másnéven Madagaszkári bikaszemes lepke, csak Madagaszkáron honos, természetes körülmények között sehol máshol nem találhatóak meg. Érdekességük, hogy a hátsó szárnyaikat az elülsőktől teljesen függetlenül tudják mozgatni, ezáltal hatékonyabban tévesztik meg a ragadozókat a rózsaszínes „szemeikkel”. A bikaszemek elővillantásával riasztja el támadóit. A hernyó élénk színe jelzi a ragadozóknak, hogy mérgezőek. Néhány forrás szerint azonban a kisebb, fiatal hernyók Madagaszkáron csemegének számítottak és előszeretettel fogyasztották őket. A faj éjszakai szövőlepke, a pávaszemek családjába (Saturniidae) tartozik,  a mi nagy pávaszemünk (Saturnia pyri) egzotikus rokona. Mintázata változatos, lárva állapotban pedig sokszor előfordul, hogy a hernyók ugyanabban a fejlődési szakaszban más színeket vesznek fel. Például az egyik vedlés után zöld vagy fekete alapszínen sárga, vagy piros tüskékkel díszítettek. Nevelésük 3 fontos alapszabálya: 1.       Jól szellőző ketrecre vagy dobozra van szükségük2.       Friss tápnövényt jól megmosva, kicsit nedvesen adhatjuk3. …