Képzeljünk el egy poharat, amit kicsit több mint a feléig töltünk vízzel. Ha a földön élő többsejtű állatfajokat jelképezné a poharunkban lévő víz, akkor most a rovarok arányát látnánk magunk előtt a többi állatfajjal szemben…
Bizony hihetetlenül jól alkalmazkodtak és szinte mindenhol találkozhatunk velük. Azt pedig, hogy mennyien vannak el se tudjuk képzelni. Nem is csoda, hogy a lepkefajok száma is óriási közel 170 000 fajt ismerünk jelenleg. Elterjedésük csakúgy mint rovartársaiké nagyon széles, szinte az összes földrészen találkozhatunk lepkékkel, olyannyira jól alkalmazkodtak.
Délkelet-Ázsiában honos lepkefaj az Orientális régióból.
Hazánkban honos lepkefaj a Palearktikus régióból.
Állatföldrajzi régiók térképen
Mi emberek nagyon szeretünk rendszerezni, kategorizálni, nem történt másképp a lepkékkel sem. Rendszertan helyett inkább közelítsük meg most az elterjedés, vagyis a földrajz szerint a lepkéket és pillangókat.
A parányi szárnyas rovarjainkat csak úgy, mint más állatokat különböző úgynevezett állatföldrajzi régiókra osztjuk.
Rendben földrajz, na de mi lehet az állatföldrajz?
Az állatföldrajz a biogeográfia rész tudománya, ami az állatok földrajzi elterjedésével és a különböző földrajzi területekre jellemző állatvilággal foglalkozó tudományág.
Földünk különböző területein a környezeti tényezők is eltérőek, melyek befolyásolják az állatok életmódját, alkalmazkodását legyen szó akár domborzati, hőmérsékleti vagy egyéb tényezőkről, növényzetről.
Tudjuk, hogy a természet és az evolúció, célszerű, okos és nem tűr ellentmondást. Az állatok ezért alkalmazkodtak a környezetük minden aspektusához. Nem véletlen, hogy bizonyos lepkefajok csak bizonyos területeken élve függve a növényzettől, a tápláléktól képesek szaporodni, növekedni és élni.
Trópusi lepkéink például szűk tűrésű fajok és képtelenek lennének megélni a mi vadonunkba, hiszen teljesen más állatföldrajzi régióból, természeti körülményekből származnak.
A sors azonban kegyes hozzánk és a nyári-kora őszi időszakban lehetővé teszi, hogy lepkekertünkben bemutassuk és tenyésszük őket.
Hol is vannak az állatföldrajzi régiók?
Szám szerint 6 állatföldrajzi régió létezik, és egy kakkuktojás Madagaszkár, amit sokak szerint külön régiónak illene nevezni, de mi nem foglalunk állást ebben a vitában, így marad 6 régió.
A Palearktikus régió
A legnagyobb régió. Magában foglalja egész Európát, Észak Afrikát, Oroszországot, Kínát legkeletebbre pedig Japánt.
A palearktikum legnagyobb része a mérsékelt éghajlati övben helyezkedik el, magába foglalja a sarkvidéki és szubtrópusi éghajlati öveket is. A régióban élő lepkék a legismertebbek a világ összes lepkéje közül, hiszen Európában kezdték meg először a lepke és pillangó fajok kutatását.
Nearktikus Régió
Észak-Amerikát, Alaszkát, Kanadát is magában foglalja.
A Palearktikumhoz hasonlóan, a régió a mérsékelt éghajlati övben helyezkedik el, természetesen Alaszka és Kanada sarkvidéki és Florida, Kalifornia szubtrópusi éghajlatát kivéve.
A Nearktikus és Palearktikus régiót együtt Holarktikus régiónak nevezzük.
Neotropikus régió
Közép és Dél-Amerika egészét magában foglalja, éghajlata változatos szinte az összes éghajlat jellemző rá.
Mégis ahogy azt mindnyájan sejtjük a trópusi eső erdők rejtik az igazi csodát.
Élénk csodás színekben pompázó lepkék és pillangók jellemzők a területre, a Neotropikus területen lévő esőerdőkben található a legnagyobb fajgazdagság a pillangók és lepkék tekintetében.
Afrotropikus régió
Észak-Afrika kivételével egész Afrika és a kakukktojás Madagaszkár is a régió része. Az afrotropikus régióban élő nappali lepkefajok száma meghaladja a 2500 fajt. A régió lepke és pillangó fajokban leggazdagabb területe az esőerdő ezt követően pedig a szavannák következnek.
Orientális régió
Délkelet-Ázsia, Pakisztán, India, Indonézia és a környező szigetvilág tartozik a hozzá. A világ lepkékben leggazdagabb régiója.
Ausztrál régió
Ausztrália egésze, Guinea, Tazmánia és Új-Zéland régiója. Változatos éghajlattal egyedi, csak a kontinensre és a környező szigetekre jellemző élővilággal.
