Pillangó vagy lepke?

Mi magyarok leginkább a pillangó szót használjuk, nem csoda hiszen igazán különleges és az egyik legdallamosabb szó az anyanyelvünkön. Egy pillanatra megállva gondoljuk csak végig mit érzünk, mi jut eszünkbe a pillangóról, hiszen mögöttes tartalma van bőven. Megbújik benne a megújulás, a béke, a kecsesség, a szépség, a csillogás szimbóluma, szinonima. Nem véletlen, hogy bátran használjuk szó összetételekben is például a pillangóúszás, pillangó csavar stb…

Ugye milyen furán is hangzana a mi kis „mekegő” nyelvünkön a lepke úszás vagy a lepke csavar? 

A lepke szó gyakorlatilag az ami, egy szárnyas rovar neve. Nem érzünk mögötte semmilyen más jelentést, nem gondolunk bele hiszen, az ami lepke és kész. Szó összetételként is csak a lepkével kapcsolatos kifejezések jutnak eszünkbe.  Ugyanakkor a mi témánkban ez közel sem ugyanaz és nem is szinonima.

Minden pillangó lepke, de nem minden lepke pillangó, a rovarokkal kapcsolatban szeretjük az ilyesfajta szójátékokat.

Apolló-lepke (Parnassius apollo)

A hegyvidékek pillangója, repülési ideje májustól szeptemberig tart. Rokona a Kis Apolló-lepke (Parnassius mnemosyne) április elejétől június végéig repül. Mindkét hegyvidéki fajnak évente csak 1 nemzedéke van.

Fecskefarkú lepke (Papilio machaon)

Napfény és virágkedvelő pillangófaj, régen gyakran találkozhattunk vele, virágos kertekben kertvárosokban, ma már csak elvétve. Szereti a patakpartokat, réteken tisztásokat. Évente 2 nemzedéke van. Májustól-júniusig és júliustól-augusztusig repül-
Farkasalmalepke (Zerynthia polyxena)

Ártereken, száraz meleg sík területeken és lankás dombvidékeken fordul elő. Nevét a tápnövényéről kapta a farkasalma lepke hernyója hazánkban csak farkasalmán él. Egy nemzedéke van mely április-májusban repül általában.
Kardoslepke (Iphiclides podalirius)

Cserjés erdőszegélyekben, gyümölcsösökben, kertvárosi részekben és virágos kertekben találkozhatunk vele. Általában két nemzedéke van. Áprilistól-május végéig és júliustól-szeptember végéig repül.

Miben különböznek a pillangók a lepkéktől?

A lepke a rovarok egyik rendjét jelöli (Lepidoptera) a pillangó pedig a renden belül a pillangófélék családját. A rendszertant Carl von Linné svéd természettudós, orvos, botanikus alkotta meg a 18. században. A rendszer az országgal kezdődik, ami törzsekre, osztályokra, rendekre, családokra, nemekre (genusz), fajokra oszlik. Esetünkben az állatok országa, ízeltlábúak törzse, rovarok osztálya, lepkék rendje, pillangók (Papilionidae)családjába tartozó pillangókról van szó.

A pillangók a nappali lepkékhez tartoznak jellemző, hogy mind 3 pár lábuk fejlett és elülső lábpárjukon egy tüskeszerű kinövés figyelhető meg ami a hátulsó lábaikról hiányzik.
Általában színesek, közepes és nagy termetűek, erőteljesen és gyorsan repülnek. A szárnyukon pedig a végsőér csökevényes, vagyis a lepkeszárnyban található erek nem futnak ki teljesen a szárnyak szegélyéig. Különös ismertetőjegyük, hogy hátulsó szárnyuk gyakorta faroknyúlványban végződik ámde ez a tény nem mindegyik pillangóra igaz. A pillangók faroknyúlványa, ahogy a neve is mutatja egy nyúlvány melyben nem futnak erek, így nagyon érzékenyek az ütközésekre, ez a nyúlványuk gyakorta le is szakad idővel.

Magyarországon 5 pillangófaj él mindegyikük védett, és a mindegyiket lepkének szoktuk nevezni, ugye milyen érdekes a mi kis anyanyelvünk?

Íme az 5 hazai pillangófajunk:

Farkasalmalepke (Zerynthia polyxena)
Apolló-lepke (Parnassius apollo)
Kis Apolló-lepke (Parnassius mnemosyne)
Kardoslepke (Iphiclides podalirius)
Fecskefarkú lepke (Papilio machaon)