Sokszor találkozunk lepkékkel és pillangókkal a szabadban vagy akár otthon is, ha az otthoni lepketartást szeretnénk kipróbálni vagy esetleg lepkeházat építünk otthon.
A lepkék az állatok országába, az ízeltlábúak törzsébe, a rovarok osztályába és lepkék rendjébe (Lepidoptera) tartoznak.
A lepke tehát rovar, de mi is teszi rovarrá?
Ha nem emlékszünk rá tanulmányainkból, vagy még nem tanultuk, akkor mindenképpen kezdjünk el lábakat számolni, és kisvártatva megkapjuk az eredményt. A rovaroknak ugyanis 6 vagyis 3 pár lába van, amelyek a rovar középső testrészéből a torból erednek.
Folytatva a matek órát számoljuk meg, hogy hány szárnya van az állatnak. Ha 4 vagyis 2 pár akkor már egyre gyanúsabb, hogy rovarral van dolgunk, mert a legtöbb rovarnak első és hátsó szárnypárja van.
A rovaroknak 3 testrésze van: a fej, a tor és végül a potroh. Testük szelvényekből áll, mint a többi ízeltlábúnak, de a rovarok szelvényei 3 jól elkülöníthető szakaszban olvadnak össze.
Érzékelőközpont
Mozgásközpont
Emésztőrendszer és szaporítószervek
A rovarok feje egyben az érzékelésük központja és felettébb érdekes. A fejen található a szájszerv, az érzékszervek nagy része a szemek és a csápok egyaránt. A csápokból mindig csak kettő van. A szemük száma és alakja változó és a rovaroknak nem minden esetben csak a fején van a szemük. A rovarok feje érzékeli a külvilágot és a szájszervén keresztül veszik magukhoz a táplálékot.
A rovarok mozgásközpontja a következő testrésze vagyis a tor, ami a rovarok mozgásáért felelős, itt találhatóak a lábak és a szárnyak mozgásáért felelős izmok.
A potrohban pedig az emésztőrendszer nagy része és a szaporodásért felelős szervek találhatók.
A rovarok gerinctelenek és nincsenek csontjaik, helyettük egy erős és könnyű, mégis kemény külső vázuk, ami páncélként védi a lágy belső részeiket a környezeti behatásoktól. Testüket kívül pedig egy vékony viaszréteg borítja, ami védi őket a kiszáradástól.
Ahogy mi növekszünk vagy felnőttként esetleg, de tényleg elvétve kicsit meghízunk a mi külső takarónk, a bőrünk velünk együtt változik. Viszont a rovaroké nem tud, hiszen egy kemény külső burokról van szó. A rovaroknak tehát vedleniük kell, mert belül egyre kisebb a hely. Növekedésük során a külső kitin vázuk alatt már az új kezdetben lágy páncéljukat növesztik és ha elérkezik az idő a régi kitinburok felreped és a rovar kimászik a „bőréből”. Az új külső váz pedig rövid időn belül megkeményedik. A növekedés pedig folytatódik az új burok alatt. A rovarok vedlése és növekedése sem tart örökké a vedléseik a rovarok életének korai szakaszában mennek végbe.
Most már tudjuk, hogy miként ismerjük fel a rovarokat és hogy mi borítja őket, tudjuk azt is hogy a miért rovar lepke. De miért hívjuk lepkének és miért van egy külön rend amibe ő tartozik?
Oké, de miért hívjuk lepkének és különben is miért van egy külön rendje?
Gyerekként biztos morfondíroztunk rajta, hogy mi a bogár és hallottuk azt a szójátékot hogy „minden bogár rovar, de nem minden rovar bogár”. A szójáték valójában teljesen igaz a választ pedig a szárnyak mentén kell keresnünk. A bogarakra az a jellemző, hogy az elülső szárnyuk egy megkeményedett szárnyfedővé, kitinpáncéllá fejlődött, mely védi a hátulsó hártyás szárnyakat és nyugalmi állapotban a test többi részét is.
A lepkék a rendjük nevét is a szárnyukról kapták, ugyanis a szárnyakat kitinből készült szárnypikkelyek más néven a hímpor borítja. A rendjük neve Lepidoptera azaz pikkelyes szárnyú.
A hímpor védi a lepke szárnyát a külső behatásoktól, mintája és színe segít az álcázásban, vagy elriasztásban és fontos szerepe van az udvarlásban is.